A spicc vagy direkt bot

A spiccbot teleszk�p rendszer� ( manaps�g m�r l�tni "rak�s" spiccbotokat is, amik nem rak�s botok) �rs� n�lk�li bot.Nevezik direkt botnak is utalva arra, hogy a botv�gre er�s�tett zsin�r hossza csaknem megegyezik a bot hossz�val.A spiccbot - k�sz�lj�n ak�r a legmodernebb karbonanyagb�l - a legegyszer�bb horg�szk�szs�g.A legegyszer�bb "nyeles horog", a hajdani mogyor�-, som- �s bambuszp�lc�k ut�da.

Els�sorban a halfog� versenyz�k eszk�ze.Igen helyes azonban, ha gyermekek, kezd� horg�szok ilyennel kezdenek horg�szni, mert a dob�st, f�raszt�st, bev�g�st teljesen egyszer�en, sallangmentesen gyakorolhatj�k els�sorban a k�sz�k �s kisebb keszegek fog�sa sor�n.

A spiccbot nagy el�nye, hogy az �sz�s szerel�k mindig ugyanoda �rkezik a horg�szat sor�n.R�videbb botokkal eg�szen apr�, 0,1-0,5 g-os �sz�kat is dobhatunk �gy 4-8 m t�vols�gra.Hoszabb botok eset�ben azonban 1-3 g teherb�r�s� �sz�kra lesz sz�ks�g�nk.Egy 8 m-es bot eset�ben p�ld�ul ha az ereszt�k 2 m, akkor az �sz� kb.: 13,5 m-es t�vols�gba ker�l.

A halfog� versenyz�k akkor veszik el�, mikor sz�lcsendes id�ben �ll� vagy lass� foly�s� vizen a halak b�tran �s gyorsan kapnak.�gy a megakasztott halat, amennyiben nem ig�nyel sz�kol�st, a bottal a v�zb�l kiemelve �s a halat bal kez�kkel elkapva (ezt a folyamatot nevezz�k r�ptet�snek) igen gyors horg�szatot tesz lehet�v�.Ha a kap�s gyakori �s a sz�l sem zavar (a h�tsz�l m�g seg�t is), tov�bb� a halak a viszonylag nagyobb �sz�ra �s �lmoz�sra sem reag�lnak negat�van, akkor a spiccbot a rak�s gy�ztes vet�lyt�rsa is lehet.Ha azonban a fenti felt�telek nem adottak, a rak�s bottal val� horg�szat el�ny�sebb, eredm�nyesebb is, viszonylag lass� kezelhet�s�ge ellen�re is.

Az ut�bbi h�sz �vben a spiccbotok gy�rt�sa a karbonanyag megjelen�s�vel nagyot fejl�d�tt.A r�gebbi �vegsz�las anyagb�l k�sz�lt botok nehezek �s ebb�l ad�d�an lass�ak is voltak.Ma a 4 m-es k�sz�z�bot s�lya 80-100 g-n�l, egy 6 m-es bot s�lya 180-220 g-n�l �ltal�ban nem nehezebb.

K�tf�le cs�csr�sszel: t�m�r- vagy �reges, cs�szer� kivitelben k�sz�lnek.A t�m�r (�n. t�spicces) botok v�g�nek �tm�r�je 0,7-1 mm, igen k�nny� �s rendk�v�l hajl�kony.A cs�szer� spiccek er�sebbek, merevebbek (1,3-2 mm �tm�r�j�ek).El�bbieket 1,5-5 m-es hossz�s�kban k�sz�k, kisebb keszegek fog�s�ra haszn�lj�k, ut�bbiakat 6-10 m-es m�retben nagyobb keszegek fog�s�n�l alkalmazz�k.

A teleszk�pos spiccbotokat a versenyz�k nem szokt�k begumizni, a f�raszt�sban az igen hajl�kony cs�csr�sz valamint a zsin�r ny�l�k�pess�ge seg�t.Ha egy versenyen nagyobb test� halakat lehet r�vid id�k�z�nk�nt fogni, c�lszer� lehet a cs�szer� spiccet �n. power gum-mal ( ez a rak�s bot gumij�n�l j�val er�sebb, kem�nyebb, kev�sb� rugalmas gumi) ell�tni, amely n�h�ny cm-es ny�l�s�val seg�ts�get ny�jthat nagyobb test� halak kiemel�s�n�l.Az ilyen horg�szatot nevezik az angolok "bagging"-nek (zs�kol�s).L�nyege, hogy az er�sebb bothoz val� er�sebb zsin�rral (0,14-0,18) 0,5-1 kg-os halakat r�ptetnek k�zbe illetve mellre.Erre utal az angol spiccbot jellemz�je: to hand (k�zhez, k�zbe).Term�szetes azonban, hogy az ilyen horg�szathoz nem alkalmazhatjuk a rak�s bothoz val� 0,06-0,08-as el�k�t �s a horogm�retet is nagyobbra kell v�lasztani.�gy v�lnak el�rhet�ek az angliai �s �rorsz�gi �t�r�s versenyeken el�rt 90-100 kg-os eredm�nyek.

A spiccbotok els�sorban a versenyz�k eszk�zei, de igen j� halfog� alkalmatoss�g a hobbi horg�szok sz�m�ra is.Eredm�nyesen haszn�lhatjuk t�len, amikor a halfog�shoz csup�n a szerel�k finom�t�sa vezethet.J� 7-8 m-es direkt bottal 0,10-0,12-es f�zsin�rral, 16-os horoggal az 1-2 kg-os keszegek fog�sa biztons�gos, a ponty fog�s�hoz n�mi szerencse �s �gyeszs�g kell, de 2-2,5 kg-ig ez sem lehetetlen.A 3-4,5 m-es spiccbotok kiv�l�ak csalihalak fog�s�hoz amikor is a csalihalfog� h�l� haszn�lata nem lehets�ges, de remek sz�rakoz�st is ny�jthat.

Apr� halak els�sorban a k�sz fog�s�hoz az 1,5-4,5 m-es igen k�nny�, gyors t�spicces botok a legalkalmasabbak.A v�kony hajl�kony spicc az eg�szen kis, n�h�ny grammos halak kimarad�s�t is kiv�di.Az el�k�n sokan szak�ll n�lk�li 20-24-es m�ret� horgot alkalmaznak, hogy a halat f�jdalommentesen szabad�thassuk meg a horogt�l �s a szerel�ket min�l hamarabb a v�zbe vissza lehessen juttatni.Ha halakat megfelel� (keveset de gyakran) etet�ssel k�zel lehet csalni, az 1-5-2 m-es bottal gyakorlott versenyhorg�sz percenk�nt ak�r hat halacsk�t is kifoghat.M�r a 80-as �vekben is gyakoriak voltak a horg�szversenyeken a 800 db feletti eredm�nyek is, de a legjobbak 1000-1200 db hal kifog�s�ra is k�pesek h�rom �ra alatt.Persze ilyemkor a f�nyk�pez�s elmarad, meg egy 10 cm-es k�sz�n nics is mit csod�lni.�rdekess�gk�ppen megeml�tem, hogy a rekordot egy francia mesterhorg�sz Jean Mani�re tartja, aki egy �ra altt 515 db halat fogott!